No one has rated this review as helpful yet
Recommended
0.0 hrs last two weeks / 11.1 hrs on record
Posted: 26 Dec, 2015 @ 5:50am
Updated: 26 Dec, 2015 @ 5:52am

Nem sok tagadni valóm van.
Most játszottam végig életemben először a Half Life első részét.
Megkésve bár, de törve .... nem?

A második része és annak fejezetei valami zseniálisra sikerültek.
Többször is végigjátszottam mindegyiket.
Kivéve ezt.
Ez valahogy mindig csak tolódott, és kicsúszott a látóteremből.
De ami késik, el is múlik.

Grafikáról nincs mit írnom, ezt akkor kellett volna megtennem, amikor a játék maga megjelent,
hiszen akkor volt nagy durranás, akkor volt átütő erejű.

A játékmenet az elején lassan indul, de aztán hamar a katasztrófa közepében találjuk magunkat,
hála Mr. Freeman és az egész Black Mesa-bagázs hozzá(NEM)értő munkásságának.
Folyamatosan játszottam vele 3 napon keresztül.
A történetben valahogy ellavíroztam, tettem a dolgomat, aztán 3 nap játszás után meguntam…

Több mint fél év után folytattam, mint kiderült körülbelül a játék felénél hagytam abba.
A vége felé viszont már nem tudtam abba hagyni.
Persze azért sem, mert már szenvedtem és 'csakazértis' be akartam már fejezni.
Így néha egy-egy részen csak simán átugráltam, nem öltem meg minden ellenfelet.

Aztán az outro végén számomra kiderült, a történetből sz*rt sem értettem :D
Was this review helpful? Yes No Funny Award